Milyen a hangulat? Kitűnő? Csak mert azt mondták, kitűnő.
Az utóbbi időben jóformán csak saját magamra koncentráltam. Minden nap azon agyalok, hogy osszam be az időmet annak érdekében, hogy hatékonyabb legyek a sportban, a tanulásban meg a könyvírásban.
A munkát leszarom.
Aki mindebben segít, nem más, mint Cat. Minden alkalommal megkérdezi, mit akarok, szépen kielemezzük, azután pedig annak megfelelően támogat. Előző héten szerveztem egy koktélpartit. Megterveztük, milyen piákból lehet a legtöbb koktélt elkészíteni, megbeszéltük, mi kell ahhoz, hogy minden tökéletesen működjön, és mi annak rendje és módja szerint jártunk el.
Mert Cat a legjobb.
A koktélparti hatalmas sikert aratott. Alex azt hitte, hogy 10 koktél 6 óra leforgása alatt simán oké, csak végül úgy bebaszott, mintha muszáj lett volna. Elkezdett ugatni, mennyire nem logikusan viselkedik a barátnője, ezért idő előtt hazamentek annak érdekében, hogy ne basszák el a bulit.
Köszi Alex és Gulecska, hősök vagytok.
Cat és köztem felnőttekhez illő témák is szóba jöttek, miszerint mi az isten legyen kettőnkkel. Összefoglalásképpen, ő elhagyja Kínát, én pedig maradok még egy évet. Kicsit megszedem magam pénzzel, aztán hazamegyek. A részleteken pedig majd később lehet gondolkozni, de amúgy szerintem Thaiföld. Csak azért gondolom, hogy komolyan gondolom, mert elkezdtem tanulni a thai nyelvet.
Vannak új munkatársaim. Landis "Lansy" Oroszországból és Nicolas "Nick" Argentínából. Jók frissítésnek, mert sokat röhögünk azóta, amióta velünk dolgoznak. Nick-kel mémeket szoktunk megosztani, Lansyvel meg mindig vitatkozunk, hogy miről is szól az élet, nem mintha bárkinek igaza kellene, hogy legyen. Jelentést az életnek mindenki saját maga ad.
Ne, Andor megint Buddhára itta magát.
Ő arról pofázik, milyen fontos az egyéni felelősségtudat, és hogy milyen fontos a gyerek. Persze, hogy emellett kampányol, van egy hat éves lánya. Akkor is ezt mondaná, ha nem így gondolná, csakhogy igazolja a saját döntését. Én azt mondom, hogy máshogy is lehet felelősséget vállalni, és mindennek nem kell kifejeződnie gyereknevelésben. Erre ő azt mondja, hogy önző vagyok, mert csak magamra gondolok, amire azt mondom, hogy nem. Nick mindezen jókat szokott röhögni.
Minden egyes nap, amikor ebédelni megyünk. A muszlim étterem, ahova járunk, zengeni szokott tőlünk.
Amúgy tényleg röhejes, Lansy úgy fel tudja baszni magát ezen, hogy hihetetlen. Én csak annyit tudok csinálni, hogy higgadtan elmagyarázom, hogy amit mond, az bizony egy nagy faszság.
A cég menedzsmentje is megváltozott. Echo-t kirúgták, mert alkalmatlan volt, hú baszki, micsoda meglepetés. Pluszba felvettek egy srácot, hogy felügyelje a tanárok dolgait, de szerencsére nem túl szigorú. A cég új könyveket és új programot is kidolgozott a sikeresebb jövő érdekében. Javasolták, hogy olvassam el.
A javaslatnak eleget téve, elolvastam az összes kibaszott, használhatatlan szar könyvet. Ennek megfelelően elmondtam az új fiúknak, hogy az új könyvek seggtörlésre se jók, mert túl fényesek a lapjai, ráadásul tele vannak nyelvtani hibákkal. Mondtam, hogy jelezzék a központnak, hogy szeretnék abba az irodába ellátogatni, ahol az az ember van, aki ezt az egészet kidolgozta.
Szépen bekopogtatnék, lágyan megfognám a kilincset, benyitnék, köszönnék, hogy nyiháó, konyicsivá, kussolj én beszélek, illedelmesen megkérdezném, hogy ő írta-e ezt a hét könyvet, mert ha igen, akkor jól hozzábaszom az egész pakkot azzal, hogy
VOLTÁL MÁR VALAHA OSZTÁLYTEREMBEN? HALLOTTÁL-E MÁR ANGOL PÁRBESZÉDET?
Csak mert van egy ilyen gyémántdarab a könyvben:
- May I come in?
- Yes, you can.
- MAY I come in? - Yes, you CAN?! MEG GONDOLOM - Yes, you HAVE? VAGY MI A KÖVETKEZŐ?
- May I come in?
- Yes, they isn't.
Fogadni mernék, hogy az illető kétszer annyit keres, mint én. A magasan iskolázott kurva életbe már. Na, mindegy, szerencsére ezen kívül minden rendben van a munkahelyen. Új vízumot is kaptam.
Jajj, te. Volt egy nyílt nap a szülőknek, bejöttek az óra végén megnézni, mit tudnak a gyerekek. Az egyik kölök, teljesen aranyos meg minden, csak nem ő legélesebb kés a fiókban. Óra végén megkérdeztük, mit szóltak a gyerekükhöz.
- Andy, amit csinálsz, nagyon jó, de mi nem tehetünk róla, hogy a gyerekünk hülye. Szegény nem fogja fel, mi van.
Akkor jó.
Nadya is jól van, épp most hozott be nekem meleg teát, nehogy már kiszáradjak írás közben. Az életünk továbbra is harmonikus. Ma már általánosan elfogadott, hogy plátói párkapcsolatban élünk.
- Plátói? Az mit jelent?
- Hát olyan... plátói.
(Nincs kettő négy nélkül)
Üzenet küldés. Hé, ki tudnád teregetni a cuccaim? Mennyi tojás van otthon? Tudnál főzni ebédet? Viszek tejet!
Wanzhu és Nana is jól vannak gondolom. Nem túl sokat látom őket.
Háh! Rámírt egy magyar lány Wechaten, hogy ő és a férje szívesen megismerne egy esti sörözés alkalmával. Az üzenetnek nagyon örültem, mert régen beszéltem magyarul. Olyan szinten elszoktam a magyar nyelvtől, hogy kajakra elröhögöm magam, amikor káromkodok egy sort. Ha szomorkás a hangulatom, próbálok elmondani egy mondatot úgy, hogy a lehető legtöbb trágár, és a lehető legkevesebb társadalmilag elfogadott szó legyen benne, amitől mindig felvidulok. Komolyan mondom, a nyelvünk kincs.
Körülbelül ennyit szerettem volna megosztani, más nem igazán jut az eszembe.