Szombat. Nagyon sok mesélnivalóm van, de úgy döntöttem kis porciókban kaptok infot, nehogy elszáradjon a szemetek a sok olvasástól. Habár szerintem igy is hosszú lesz.

Tehát Candy megengedte, hogy elég ebédidő után megjelennem az iskolában.

Reggel 6 óra. A szomszéd panel bejáratánál petárdák pattogtak 3 perces peiódusokban, illetve ezeket összekötő, valamilyen pocsék skótdudálásra ébredtem. Persze a szivem kiugrott a helyéről, de rögtön meg is nyugodtam, hiszen Alex előző nap figyelmeztett: minden reggel petárdáznak, tüzijátékoznak és zenélnek a szomszédban. Elég fáradt voltam ahhoz, hogy egy szempillantás alatt visszaaludjak. A délelőtt folyamán körülbelül 7-8-szor ébredhettem fel a szabályszerüen ismétlődő hangzavarra. Eleinte azt hittem, hogy minden periodus kezdetén felébredek, ami azt jelenti, hogy talán fél órát tölthettem el igy. Egy idő után úgy gondoltam, kikelek az ágyból, és gyorsan megnéztem az órámat. 

Fél 11 volt.

Gyors léptekkel 15 perc, mire odaérsz az iskolához. Az utcán sokan megbámulnak, amint sietve haladok az épület alján található Starbuckshoz. Anna, Alex és Ellie ott vártak rám. Nos, amikor Alex Annáról beszélt nekem, egy átlagos kinézetü lányt képzeltem el. Fehér, szeplős arc, átlagos magasság, barna haj. Anna nem ilyen volt. Egy kicsit talán magasabb Alexnél, karcsú testalkatú, kecses tartású, arca tiszta, fehér, haja hosszú szőke, halvány barna tincsekkel, szeme pedig barna, amiből árad a csibészség.

Bementünk egy kinai (nocsak!) étterembe, ahol egy széles választékkal rendelkező étlapot kaptunk. Italnak licsi-levet kértem, enni pedig hinárlevest és riszes marhahúst. A hinárleves hozta a kötelezőt, a marhahúsos rizs habár egy kicsit olajos, de nagyon különleges volt. Természetesen minden, magát magyarnak valló tartály megette volna.

Felmentünk az irodába, és körbevezettek. Az egyik terembe belépve megláttuk a munkatársak nagy részét, ezért nagyot köszöntem és megkezdtem a bemutatkozást. A lányok nevetgéltek, némelyik takargatta az arcát, és amikor nyújtottam a kezem az egyiknek, az kiszaladt. A többiek állták a kézfogást. Amikor távoztunk, megkérdeztem Alexet, hogy van-e valami illetlen abban, ahogy viselkedek.

Mármint, Magyarországon nem szoktak elfutni az emberek, amikor kézfogásra kerül a sor.

- Semmi. Tőled jöttek zavarba. Magas vagy, fehér vagy, kék a szemed. Ez itt igy müködik.

Azt tudtam, hogy egy európai embernek csak a kisujját kell mozditania Dél-Kelet-Ázsiában, de arra nem gondoltam volna, hogy valaki 20-24 éves létére kiszaladjon a teremből zavarában. Mindenesetre aranyosak, nagyokat mosolyognak mindenkire.

Elintézték, hogy legyen SIM-kártyám és utána mehettem haza. 

Itthon nagyjából rendet raktam a szobámban, felsöpörtem és elmostam a csetrest. Alex nem túl takaros, de 1 hónap után úgyis saját albérletet kapok, ahol tisztán lesz tartva a konyha, az már biztos. 8-ra Alex elé mentem a sulihoz, majd elmentünk egy kocsmába egy Lee nevezetü, angolul jól tudó fazon meghivására.

Haha, kiderült, hogy a kocsma 5 percre van a lakásunktól. Ebből alkoholizmus lesz. Belseje fából épült elemekből áll, sötét volt és enyhén büzlött a cigitől, és a közepén egy "szinpad" található, ahol éppen zenéltek az emberek.

Anna már ott volt, és kis idő múlva megérkezett Lee is. Lee átlagos magasságú, kinai létére - szerintem - jóképü, thai-boxer csóka. Autodidakta módon tanulta az angolt, és meg kell mondjam, nagyon szépen megy neki.

Kapásból cigivel kinált. Alex elmagyarázta, hogy Kinában egyszerüen illik megkinálni a másikat cigivel, ha rágyújtasz, és ezt mindenki be is tartja. Ha visszautasitod, megkérdezik még egyszer. Némelyik itt feladja, de találkoztam olyannal is, aki negyedjére is bepróbálkozott, igy elfogadtam.

Sört kértem, de figyelmeztettek, hogy viz izü. Úgy véltem, nem baj, az amerikai sörnél szarabb nem lehet.

DE.

Rögtön kettőt is hoztak valamilyen oknál fogva, amit 5 perc alatt el is fogyasztottam, ezért átváltottunk a Long Islandra. Jót trécseltünk, kinaiul tanitottak, és a legfontosabbakat meg is tanultam. 

Nyiháó - Szia/ Jó napot
Sese - Köszönöm
Cojgá - Egészségedre
Ganbéj - Húzóra

De a ganbéjt nem szivesen használják. Nem tartály magyarok vagy alkoholista oroszok, hogy ilyeneket csináljanak.

Már látom. A gánbéj Kux kedvence lehet, mondaná mindenkinek, miközben röhögne a gyorsan lerészegedő kinaiakon. Csak képzeljétek el a fejüket, amint nagy nehezen letolják a piát és meglátják Kuxot, ahogy ott ül, aki bele sem ivott az italába. A kinai szemrehányásokra csak ennyit válaszolna:

BIZTOS NEM.

Szóval Long Island. Értem én, hogy finom, de igyunk valami kinai erőset. Megkérdeztem, van-e rizsbor (bajdzsü), ami nagyjából pálinka erősségü. Sajnos nem volt, Alex és Anna amúgy is utálja, Leenek viszont nagyon tetszett, hogy kiváncsi vagyok rá. Végül Lee hazament, mi pedig elmentünk azokba a kinai sikátorokba, ahol helyben sütik a herkentyüket. Ki akartam próbálni a csótányt, de Alex javasolta, hogy először a grillezett tintahallal kezdjem. Kértünk sült, erősen füszerezett padlizsánt és gombát, és Anna valahonnan beszerzett valami kinai whiskey féleséget (dzsindzsü), ha már nagy volt a pofám. Alex azt mondta, hogy olyan szar, hogy beokádik tőle, Anna meg csak annyit mondott, hogy szimplán szar.

 - Holnap munkanap, nem akarlak titeket belevinni a rosszba. Ha nem szeretnétek, ne igyatok velem.
 - Számtalanszor előfordult már, hogy másnaposan mentünk dolgozni, szóval ne aggódj. De vigyázz, 35%-os. Nem fogod birni.

DE.

Kiöntöttem nekik egy-egy felest, magamnak nagyobbat az esélyegyenlőség kedvéért. Alex leirásából sokkal rosszabbra számitottam. Ennek egyszerüen konyak ize van, enyhe whiskey-s beütéssel. Semmi elviselhetetlen nincs benne. Úgy gondoltam, nekik sem lehet annyira rossz.

DE.

Alex krákogott, köhögött, Anna pedig csak grimaszokat vágott. Te jó ég, annyira élveztem a helyzetet!

Eszegettünk, közben iszogattuk a "whiskeynket", a helyiek beszélgettek velünk, mosolyogtak, cigivel kináltak. A padlizsán is, a gomba is, a tintahal is isteni volt. Ropogós és füszeres. Mire befejeztük az evést, megittam az üvegcsémet, és a másik kettő nem tudta elképzelni, hogy miből vagyok. Egyenesen álltam, nem beszéltem félre. Ők a felénél jártak, már totálon voltak.

Ebben az állapotban mentünk haza, és rutinosan megittam 1 liter vizet, bevettem a C-vitamint és gyorsan elaludtam.